Mielőtt megírtam az első szakdolgozatom a hátamon futkosott a hideg, ha meghallottam ezt a szót. Bár imádok olvasni, mégis az a töménytelen mennyiségű, könyv, tanulmány, elemzés, adat, jegyzet ígérete, amit ez a szó szakirodalom rejt, könnyen elvette a kedvem az egész kutatástól.
Azonban akármilyen rosszul hangzik is, nem egy olyan szakdolgozatról hallottam, amit visszadobtak mert nem volt megfelelő szakirodalmi háttere. Szóval ezzel nagyon is kell foglalkozni és komolyan kell venni.
Szűkítsd le a témádban releváns szakirodalmat – alkosd meg a hipotézised
De mégis hogyan szűkítsd le témát, ha van róla egy könyvtárnyi könyv?
Először is, mindenképpen döntsd el, hogy kvantitatív vagy kvalitatív kutatást végzel-e! Erről már írtam korábban, itt.
Másodszor, legyen meg az alapkérdésed, ami nem egy eldöntendő, igen vagy nem választ igénylő kérdés, hanem egy tágabb utánajárást igénylő feltevés, hipotézis.
Harmadszor, amenyiben kvantitatív azaz, számszerű, statisztikai összefüggéseket keresel, az alábbi hipotézisek lehetnek irányadóak.
- Nullhipotézis, amikor azt feltételezzük, hogy nincs összefüggés a változók között.
pl. A szülők motivációja nem hat a gyerekeik motivációjára.
- Alternatív irány nélküli hipotézis, amikor az összefüggést feltételezzük, azonban annak irányát nem adjuk meg.
pl. A szülők motivációja, hatással van gyerekeik motivációja is.
- Alternatív irányt is kifejező hipotézis, amikor megjelöljük a változók feltételezett kapcsolatának irányát.
pl. Minél nagyobb a szülők motivációja, annál nagyobb a gyerekeik motivációja.
Kvalitatív kutatás esetén a fenti hipotézisek sincsenek kizárva azonban szerintem, egyszerűbb nyílt végű kutatási kérdéseket megfogalmaznunk.
pl. Mi jellemzi a gyerekek motivációját, melyek a tipikus problémák és megoldási lehetőségek?
A hipotézis azért segít a szakirodalom leszűkítésében, mert így meg tudod indokolni, hogy te mivel foglalkozol, milyen úton indulsz el, és meg tudod fogalmazni azt is, hogy milyen területekre nem térsz ki. A motivációs példánál maradva: az iskolai motivációs módszereket nem veszed figyelembe, nem azért mert nincs jelentőségük, hanem mert a te kutatási kérdésed a szülők motivációja felől van megközelítve. Igen, ez szokatlan lehet, de „már most állást kell foglalnod” mégpedig azért, hogy ne köthessenek bele, miért nem elemezted ezt és ezt, hiszen köze van a témához.
Már az elején fontos kiemelni, mert sokak fejében megfordul, mi van ha rossz a kérdés?
Ha a kutatási hipotézised „hibás” annyiban, hogy feltételezett összefüggés(ek) nem állnak fent, az attól még nem jelenti, hogy rossz, esetleg még érdemes megkeresni azt az összefüggést, ami miatt a elvérzett a kérdésünk…. erre azonban minimális esély van, mert okos vagy! másrészről pedig a konzulensed biztosan segít a legnyerőbb számodra is izgalmas kutatási kérdés megfelelő megfogfalmazásában..
A konkrét gyűjtés
Az előadásokon, gyakorlatokon használt és ajánlott cikkek, könyvek listája, ami a témádhoz kapcsolódik. Valamint a Google Books találatok is hasznosak lehetnek, de nem szabad elfelejteni a folyóóiratokat, tanulmányokat sem!
A gyűjtemény feldolgozása
Szóval eljutottunk oda, hogy elkezdted olvasni azt a töménytelen mennyiségű szöveget, amire szükséged van… na de mégis mit kezdj vele?
Bár imádom a szövegkiemelőket, és a különböző oldaljelölőket, mégis azt javaslom sürgősen felejtsd el őket, mert plusz munka.
Tény, hogy egyáltalán nem vagyok híve az online dolgoknak, és a wordnek sem, de a legcélszerűbb ha wordbe írod ki azt az idézetet, vagy részt amely megragadta a figyelmed, számodra releváns… ha több bekezdés akkor természetesen nem kell azt mind begépelned, elég ha felírod magadnak az oldalszámot és hogy mettől-meddig tart az adott rész – ami fontos, hogy mindenképp írd oda, legalább azt, hogy melyik könyv és hányadik oldal. Mert ha tényleg bekerül a dolgozatodba agyvérzés fog kerülgetni, amikor nem tudod lehivatkozni a forrást, és már nem is nagyon lesz időd visszakeresni melyik könyvből vetted.
Illetve ha egy helyen vannak a számodra releváns részek, könnyebben tudod őket logikai sorrendbe állítani és feldolgozni.
Végezetül egy gyors vázlat, hogy a szakirodalmi áttekintésben minek célszerű szerepelnie:
- a témában fontos szerzőket
- a leggyakoribb uralkodó teóriákat, elképzeléseket és összefüggéseket
- a kutatásod során felmerülő kérdéseket
- a módszereket és eljárásokat (főleg a hasznosakat)
Nem elegendő listaszerű, vázlatpontos gyors összefoglalót írni, hanem saját megjegyzéseidet, észrevételeidet is tartalmaznia kell, legyél kritikus vedd számba egy adott módszer, elmélet előnyeit- hátrányait.
Irodalomjegyzék
Ez a dolgozatod egyik legproblémásabb része, már ami a pepecselést illeti… de nem megoldhatatlan.
Fontos, hogy ne kamuzz be könyveket, amelyekről fogalmad sincsen. Nem baj, ha nem hivatkozol rájuk szó szerint, de mindenképpen érdemes azokat a könyveket előnyben részesíteni, amelyek konkrét források, illetve érdemes beírnod a témához szorosan kapcsolódó könyveidet, amelyeket az egyetemi éveid alatt forgattál, hiszen onnan is jutott sok okosság a fejedbe!
Na de hogyan készül a hivatkozás és az irodalomjegyzék?
Ebben ne szeretnék félrevezető információt adni, mert ahány karon tanultam, annyi féle hivatkozási forma volt javasolt.
Ezért arra kérlek, hogy írd fel a projektfüzetedbe, (amiről korábban már beszéltünk, itt) és kérdezd meg a Tanszékeden vagy az egyetemed/főiskolád Tanulmányi Osztályán!
De, hogy mégis adjak valami támpontot: A dolgozatírás során nagy figyelmet igényel a hivatkozások pontos használata. A mondat végén használjuk a megfelelő formulájú hivatkozást, amennyiben idézünk pl.: (Kiss, 1989: 18). Az lábjegyzetben mindig fel kell tüntetni a szerzőt, a címet, az évszámot, a kiadót, a helyszínt, illetve – ha nem egy teljes könyvre vagy cikkre hivatkozunk – az oldalszámokat.
Olvasásra fel!