21 nap alatt új szokás?

Számos helyen olvashatod, hogy 21 napig minden nap olvasol 1 órát, akkor a 22. napon ez már automatikusan fog menni, legyen szó akármilyen új szokás kialakításáról.

Na de vajon ez tényleg így van?

Vagy csak a Csodabogaraknak sikerül?

Ez az elmélet dr. Maltz plasztikai sebésztől származik. Megfigyelte, hogy a páciensek zöme, átlagosan 21 nap után barátkozik meg a műtét eredményével, az új arcukkal, művégtagjukkal vagy egyéb hasonló változásokkal. Ezt a megfigyelést alkalmazta a pszichológia világára is, ez az elmélet a számos évtized kutatóit izgatta, mígnem egy londoni kutató Philippa Lally, lerántotta a leplet erről a 21 napos tévhitről, mert sajnos tévhitről van szó.

66 nap kell, hogy rutin legyen egy új szokás

 

Philippa Lally, szemben valóban pszichológiai kutatást végzett a témában. Megvizsgálta, mennyi idő elteltével válik rutinná egy újonnan felvett szokás.

 
96 fő bevonásával, 12 héten át tartott a vizsgálata, a résztvevők mind felvettek egy-egy új szokást a kísérlet kedvéért. Napi 15 percet futás vacsora előtt, volt, meginni 2 liter vizet, napi 30 percet olvasni. Az volt a leglényegesebb, hogy ne legyen a választott szokás bonyolult, nehézkes és körülményes megvalósítani.

 
A megfigyelés végén, Lally arra az eredményre jutott, hogy átlagosan 66 napra volt szükség ahhoz,  hogy automatikusan végezze az illető a választott új szokást, azaz rutinná váljon

 

De valójában miért van szükség 66 napra?

 

Egy új szokás kialakításának első időszaka tele van izgalommal, motivált vagy, 21 nap nem a világ és tudod, hogy képes vagy rá.

 

Amikor pedig letelik a 21.nap is, elengeded a célt, hiszen teljesült, várod, hogy magától megvalósuljon, elinduljon magát a lábad vagy csettintésre el legyen olvasva 100 oldal naponta. De valahogy, mindig közbe jön valami és pont az új szokásod megtartására nincsen idő. A régi szokások, mint olvasás helyett leheveredni a TV elé sokkal könnyebbek és csábítóbbak… ugyan mi baj lehet belőle, ha kivételesen a régi szokásodnak hódolsz. Csak ma…de itt nem szabad elgyendülni.

 

Az új szokás kialakításának szempontjából ez a legnehezebb időszak, ahol a legkönnyebb elveszíteni, amit eddig elértél.. Itt kell nagyon tudatosnak lenni és átlendülni a nehézségeken. Ideje felidézni, hogy valójában miért is akarod az új szokást? Mivel vagy jobb, több ezzel a szokással, mint a régivel? Tudatosítsd a válaszokat, segít átlendülni a nehéz időszakokon.

Ha ezen az átmeneti, de embert és kitartást próbáli időszakon sikeresen átlendülsz, akkor már hamarosan eléred a célod, el kezded érezni, mennyivel több és jobb, hogy van egy új szokásod, érzed a hatásait, a változásokat. Itt kezdd el hiányozni, ha csak egy napot is kihagysz, érzed a hiányát és hogy betöltsd ezt az űrt, tudni fogod hogy mit kell tenned annak érdekében, hogy a hiányzó jó érzés újra meglegyen.

 

Nem fogok hazudni neked, nehéz, nagyon nagy eltökéltség, de még nagyobb önuralom kell, hogy véghezvidd elérd a célod, és felvegyél egy új szokást, amitől több leszel és ezáltal az életed is jobb lesz.

A napirend és munkaszervezés cím elsőre kicsit katonásnak hathat, pedig ebben a cikkben arról lesz szó, hogy olyan dolgokat tervezz be magadnak, amelyek segítenek túllendülni a nehéz időszakokon és a segítségükkel megpróbálhatsz kiegyensúlyozott maradni.

Nincs egy kialakult napirend és képtelenség megszervezni a munkát?

Neked is az a gondod, hogy minden nap kialvatlanul vágsz neki a kihívásoknak, kapkodva készülődsz reggelente és rohansz a munkahelyedre. Nem csoda, ha félresikerül a napod, vagy csak azt érzed, semmi sem sikerül. Ezt így nem lehet hosszútávon.

Mi a megoldás?

A siker sokban függ attól, hogy milyen a lelkiállapotunk, túl akarjuk élni a napot vagy egyenesen utáljuk. Esetleg úgy érezzük jöhet bármi megküzdünk vele, képesek vagyunk megoldani a problémákat.

Biztosan te is észrevetted, hogyha pozitívan állsz hozzá a dolgaidhoz, akkor könnyebben mennek a dolgok és minden jobban sikerül, valahogy könnyebben megy az élet. De ez sokszor nem elég.

Nade mit csinálj, hogy ne káosszal induljon a napod? És a lehető legnagyobb erővel és pozitív energiával telve ébredj? Erre adok most néhány tippet.

A titok csak annyi, hogy mindennek add meg a módját!

Engedd meg magadnak a napirendedbe férjen bele, reggelente szánj időt arra, hogy:

Kényelmesen ébredezz

Igen, ehhez korábban kell kelni, de a lelki nyugalom nagyon sokat számít.

Kapkodás nélkül

Elindulni munkába és hagyni egy kis plusz időt, hogy beérj.

Olvass egy órát

Ha nem is kelsz fel emiatt, munkába menet ne a közösségi oldalakat böngészd, hanem próbáld megtartani a lelki nyugalmad és bújj bele egy könyvbe

Rendszeresen mozogj

Egy jó nagy séta és egy kis torna belefér a napodba napi fél óra

Testápolás

Neked hány testápolód van, ami egyelőre csak a szekrényed gazdagítja de még sosem használtad… tényleg nincsen 5 perced valamelyik este.

Reggelizz

Hétvégén ülj le kellemesen reggelizz a családoddal és igyekezz hétközben is reggelizni 10 perc alatt ehetsz egy kis müzlit.

Mindez elsőre rengeteg feladatnak hangzik, de mindez könnyen elérhető ha van egy jól kialakított reggeli rutinod, ennek a kialakításáról már írtam egy cikket – érdemes elolvasnod, hiszen a reggeli napirend mindennek az alapja.

Hogyan szervezz egy napirendet és mit csinálj, hogy eredményesen záruljon?

Mindennap tegyél valamit,

Ami örömet okoz.

Ez lehet egy kis játék a kutyáddal, este egy rész a kedvenc sorozatodból, hétvégén süthetsz egy süteményt…

Ami érezhetően közelebb visz a személyes céljaidhoz.

Ez lehet testmozgás ha alakformálás a célod, lehet 10 új angol szó megtanulása, ha a nyelvtudásod fejlesztése a cél, de lehet minden nap egy esti mese olvasása a gyerekednek.

Ami ellensúlyozza a munkád nehézségeit.

Ez lehet bármi, ami számodra tényleg fontos, és elfeledteti az adott nap nehézségeit, sport, család, hobbi. Próbáld meg a hétvégét úgy szervezni, hogy kikapcsolódj és úgy élvezd mint gyerekként a nyári szünetet.

Nyugodtan hangolódj rá a napra – amikor beérsz a munkahelyedre – mindössze 6 perc szükséges ahhoz, hogy megtervezd a napodat, készíts magadnak egy reggeli teát vagy kávét és:

Írd meg a napi tervedet

• feladatok, tevékenységek, határidők összeírása
• a tevékenység időtartamának megbecslése
• tartalék idő bevezetése
• meghatározni a prioritásokat, delegálni amit lehet
• utólagos ellenőrzés

(Ezt a napi tervezést ALPEN-módszernek nevezzük, amely a német elnevezések kezdőbetűiből áll össze.)

Zárd pozitívan a napot

• Nézd át a teendőlistáidat, pipáld ki az elvégzett feladatokat
• értékeld a napodat, közelebb kerültél a céljaidhoz? mit sikerült befejezned?
• Adj hálát mindennek, ami örömet okozott
• Tervezd meg hogyan szeretnéd eltölteni az estét, milyen tevékenység okozna örömöt, ne hagyd, hogy az értékes órák elvesszenek.
• Próbáld meg kontrollálni a hangulatod, hogy minél kevesebb dolog befolyásolja a sikered!

 

Remélem hasznos volt számodra ez a bejegyzés, ha hirtelen soknak érzed ezt a változást, akkor csak a reggeli rutint vezesd be, hogy a reggeli fejetlenségen úrrá legyél, aztán pedig haladhatsz szépen fokozatosan.

A célkitűzés sokkal nehezebb dolog, mint ahogy elsőre hallatszik. Hiszen konkréttá kell váljon, ahhoz hogy megvalósítható legyen. A SMART célkitűzés pontosan ezt segít elérni, hogy az álmaidat lehozd a földre és valósággá formáld. Mondhatnám azt is, hogy a cél megszemélyesítéséről van szó.

A SMART cél 5 féle jellemzővel bír

S, mint Specifikus

Nagyon jól meghatározott, részletesen leírt cél. Legyen rád jellemző. Gazdagnak lenni nem cél. Miért akarsz gazdag lenni? Mit jelent neked a gazdagság? A “sok pénzem van”, nem jó válasz, az hogy “5000 ezer eurót akarok keresni havonta” már alakul.

Érdemes az alábbi kérdéseket tisztázni:

• Mit akarok elérni?
• Hol akarom ezt elérni?
• Ki érintett ebben a célban? 
• Mikorra akarom ezt elérni?
• Miért akarom ezt megvalósítani?

M, mint Mérhető

Fontos, hogy számszerűsítsük a célokat, ezáltal mérhető, hogy egy adott tevékenység hozzájárul a célod eléréséhez, vagy éppen eltántorít tőle. Ha látod, hogy merre tartasz az úton tudsz újratervezni, hogy a helyes irányba haladj. 

Annak megállapításához, hogy a célod mérhető-e, tedd fel az alábbi kérdéseket:

• Honnan fogom tudni, hogy elértem? 
• Milyen lesz az életem, ha elértem?
• Mivel töltöm az időmet, ha elértem?
• Mennyit akarok keresni?
• Mennyi idő alatt akarom elérni ezt a fix összeget?

A, mint Akcióorientált/Attraktív

A SMART célok cselekvés és megoldásorientáltak, tehát arra a kérdésre kell megtalálnod a választ, hogy milyen lépéseket tegyél meg ahhoz, hogy elérd a célodat. Ez lehet akár új készség elsajátítása is, nem feltétlenül fizikai cselekvés.

A másik jelentése szerint vonzó, kihívást jelentő cél. Egy olyan cél kell, ahogy már említettem az elején, amiért tényleg tudsz lelkesedni. Nekem biztosan nem lesz az a célom, hogy naponta 1 órát fussak, mivel utálok futni, kiráz tőle a hideg, ezért nekem ez nem lenn jó cél, de naponta 1 órát zumbázni, az már sokkal jobban hangzik számomra.

R, mint Reális és Releváns

Fontos az is, hogy a célod reális legyen, se nem túl könnyen elérhető se pedig lehetetlennek tűnő. A kis győzelem nem igazi győzelem, a túl nagy célok viszont riasztóak és nem fogod megtalálni a lépéseket, mert félsz tőle, hogy úgysem sikerül, felesleges időt, energiát belefektetni. Fontos, hogy ne az legyen a célod, amire szükséged van, hanem az, amire vágysz.

Amint rendszeresen foglalkoztat az adott cél elérése, az élet egyszerűen dobálni fogja feléd a jobbnál jobb lehetőségeket, mintha egyszerűen taszigálna a célod felé. Ne vesztegesd az időd és energiád olyan célokra, amelyek nem számítanak neked, amikkel nem tudsz azonosulni, amelyeket igazából a környezeted vár tőled. Nincs időd ilyen célokkal foglalkozni és nem is kell! Ne akard más problémáit megoldani, mert az máris nem a te életed!

T, mint Tervezhető

A határidők bírnak egyfajta varázserővel… minél közelebb kerülsz hozzájuk, annál több energiád és elhivatottságod lesz megvalósítani, kipipálni a feladatot, mert körmödre ég a munka. A határidő kifejezetten akkor fontos, ha hajlamos vagy a halogatásra, biztos, hogy így is utolsó utáni pillanatig húzod a cselekvést de ez nem lesz egy állandó állapot, hiszen ahogy közeleg a határidő elkezd dolgozni a lelkiismereted aztán a kezed is. Mindezek ellenére érdemes erről leszokni, mivel az árnyoldala a határidőknek a stressz, ezt pedig a határidő vészes közeledése igenis előidézheti, ami pedig egyáltalán nem jó az egészségednek hosszútávon.

• Mikorra szeretném elérni? 
• Mikor kezdek hozzá a megvalósításhoz?
• Mennyi időm van egyes részcélokra?
• Mi a büntetés, ha nem sikerül?

Bármilyen célt is tűzöl ki magad elé, végig kell haladni ezen a pár lépésen, hogy realizáld hogyan is lesz megvalósítható, vagy éppen ráébredj, hogy nem is ez az amire tényleg vágysz.

Az 5 miért módszer lényege, hogy ne tüneteket kezeljük, hanem a problémát, hiszen nem biztos, hogy az a probléma, ami elsőre szemet szúr, megeshet, hogy csak a felszínt kapargatjuk és csak ideiglenes, felszínes megoldás születik rá.

 

5 miért kérdéssel találod meg a választ

 

Az 5 miért módszer nem jelent mást, mint 5 alkalommal kell egymás után feltenned a “miért” kérdést önmagadnak. Minden egyes “miért” az előző miértre adott válaszra vonatkozik, így az adott válaszodnak és meg kell fejtened az okát, tehát lépésenként tudsz eljutni a probléma gyökeréig.

Nézzünk egy példát:

Rosszul sikerült a nyelvvizsgám

• Miért sikerült rosszul? Nem készültem fel eléggé.
• Miért nem készültem fel? Nem volt elég időm.
• Miért nem volt elég időm? Mert az utolsó pillanatra hagytam a dolgot.
• Miért hagytam az utolsó pillanatra? Mert rosszul kezelem az időmet.
• Miért kezelem rosszul az időmet? Mert sok mindent vállalok magamra.

Ez a miért, lehet 6 vagy 8 is. A lényeg, hogy feltárjuk a probléma mélyebb okait.

• Miért vállalok sok mindent magamra? Mert bizonyítani akarok.
• Miért akarok bizonyítani? Mert félek az emberek véleményétől.
• Miért félek az emberek véleményétől? Mert nincs önbizalmam.

Addig kell minden válaszunkat tovább fejteni, amíg nem találjuk meg a probléma valódi okát, és ezt a problémát csak a magunk teljesítményén belül kereshetjük, nem mehetünk el feltételezések vagy hibáztatások irányába.

Nem mondhatom, hogy azért sikerült a nyelvvizsgám mert nem volt szerencsém és ez egy nehéz feladatsor volt, vagy azért mert anyagi megfontolásból megbuktattak, hogy legközelebb is fizessek. Már csak azért sem előnyösek ezek a válaszok, mert a problémának olyan okát keressük, amin tudunk változtatni.

 

Mikor hasznos az 5 miért módszer?

 

Nem csak akkor hasznos ez a módszer, ha valami kudarc ér minket vagy sikertelenek vagyunk egy adott területen. Alkalmazhatjuk ezt a módszert akkor is, ha valamilyen érzelem elhatalmasodott rajtunk pl. harag, kedvetlenség, szomorúság vagy úgy érezzük egy adott feladat elvégzése meghaladja a képességeinket, így a bennünk lévő gátakat tudjuk lerombolni.

 

Előfordulhat, hogy egy-egy miértnél többféle választ is tudsz adni. Ebben az esetben minden lehetséges válasszal végig kell játszanod, és minden elágazásnak meg kell keresned a végét, mert lehetséges, hogy a problémád hátterében több ok is van.

 

Megoldás az 5 hogyan módszer

 

Sokan megállnak a probléma gyökerének megtalálásánál, ám amilyen mélyen van ez az ok, olyan nehéz meg is oldani azt. Az első kérdés, ami felmerül a hogyan? Ez a hogyan a célkitűzés esetében is sokszor felmerül…

Ha megtaláltad a gyökér okot, és beazonosítottad a megoldandó feladatot, felmerül a kérdés: hogyan?

Az első hogyanra adott válaszod máris közelebb visz a célhoz, de az “5 miértnél” alkalmazott fokozatossággal apránként eljutsz ahhoz az első valódi lépéshez, amellyel elkezdheted megoldani a problémát és így a tünetek is megszűnnek.

Nézzünk egy példát:

• Hogyan sikerül a nyelvvizsgám? Többet kell készülnöm rá.
• Hogyan készülök többet rá? Többi időt adok magamnak.
• Hogyan adok több időt magamnak? Kevesebb feladatot vállalok.
• Hogyan vállalok kevesebb feladatot? Nemet mondok, amikor megkérnek valamire.
• Hogyan mondok nemet? Bátor leszek és elmagyarázom a helyzetet.
• Hogyan leszek bátor? Elmondom, hogy nekem most ez a legfontosabb.

Ahogyan az 5 miért módszer nem csak problémák, hanem érzések és félelmek felderítésére is alkalmas, az 5 hogyan hasznos lehet számunkra, ha valahol elakadtunk és nem tudjuk, merre is induljunk tovább.

 

Az ALPEN-módszer, célja, hogy a napi feladatainkat megtervezzük. A név a lépések német elnevezésének kezdőbetűiből áll össze és mindösszesen napi nyolc perc tervezési időt igényel. Kipróbáltam!

 

Nézzük pontosan, hogyan is épül fel ez az időtervezési módszer. Ezt a módszert leginkább papíron érdemes vezetni, hiszen itt könnyebb két oszlopot felírni és gyorsan javítani.

 

Az ALPEN-módszer lépései

A, mint Aufgaben vagyis a feladatok, tevékenységek, határidők összeírása

 

•  Esedékes munkák
• Rutinfeladatok, amelyek periodikusan ismétlődnek
• El nem végzett feladatok
• Betartandó határidők
• Adminisztratív feladatok
• Telefonhívások, e-mailek.

Ezek a feladatok kerüljenek a bal oldali oszlopba. 

L, mint Lange azaz a tevékenysége időtartamának megbecslése

Minden tevékenység mellé írd oda azt a becsült időmennyiséget, amire szükséged lesz a feladat elvégzéséhez. Sokszor több időt hagyunk, mint amennyi valójában szükséges, ezért törekedjünk inkább szigorúbb, de mindenképpen reális időkeretet szabni magunknak.

A becsült időmennyiségek a jobb oldali oszlopban kapjanak helyet.

 Az időkeretnek van egy áldásos hatása is, mégpedig az, hogy furcsa mód egy munkához éppen annyi idő szükséges mint amennyi rendelkezésre áll. 15 tételt meg tudok tanulni fél nap alatt, de két nap alatt is, attól függ mennyi időt hagyok rá magamnak. Azonban ha kényszerítem magam az időkeret betartására jóval koncentráltabban dolgozom és következetesebben akadályozom meg, hogy megzavarjanak… Próbáld ki te is!

 

 P, mint Pufferzeit, ami a tartalék idő bevezetése

 A napom megtervezésénél rengetegszer elkövettem azt a hibát, hogy mint a nyolc órát beterveztem, szünet nélkül. Az itt ott árválkodó pipák azonban csak a frusztrációmat erősítették… pedig egyértelműen túlterveztem a napomat.

  Ahhoz, hogy ezt elkerüld tartsd be az időtervezés alapszabályát, ez pedig az, hogy

 a rendelkezésedre álló idő 60%-át oszd csak be feladatokkal, a maradék 40%-ot pedig tervezd be tartalék időnek.

Mondhatod azt, hogy ugyan jó vicc, annyi dolgod van, hogy azzal sem vagy kész, nem hogy még tartalékidőt vezess be.

Pedig ez fordítva működik. Biztosan ismered az érzést, amikor egy fontos, nagyobb feladaton dolgozol és megzavarnak, szívességet kérnek, esetleg valami technikai gond akad vagy egyszerűen már te nem bírod és lebetegszel. Nem gondolom, hogy ezt bárkinek is be kell mutatni. Ha nem akarsz (megint) idejutni, akkor nézzük mi lesz a másik 40%-kal.

• 60% a napi tevékenységekre, ami már tervben van rögzítve
• 20% váratlan tevékenységekre, megzavarás, váratlan tényezők
• 20% spontán és szociális tevékenységekre, kreatív idő – ebédelj nyugodtan, tervezd hogyan lazítasz, csináld a hobbid stb.

E, mint Entscheidung vagyis Döntést hozni 

 

Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló idődnek tényleg csak az 50-60%-át tervezd meg, mindenképpen szükséges a feladatlistádat csökkenteni.

• Meghatározni a prioritásokat
• Delegálni, azaz átruházni bizonyos tennivalókat

Erről már írtam korábban részletesen itt tudod megnézni: Eisenhower-mátrix. 

A jobb oldali oszlopban számozd meg a teendőket fontossági sorrendben, a becsült idő mögött.

 

N, mint Nachkontrolla azaz utólagos ellenőrzés 

Ezt a lépést a munkaidő, a nap végén célszerű megejteni.

 Az utólagos ellenőrzés azért fontos, hogy lásd: 

• milyen tevékenységeket sikerült elvégezned
• melyik az a feladat, amely több időt igényelt így legközelebb jobban tudsz vele számolni
• átvezetheted a következő napra az a feladatot, amelyet nem sikerült elvégezned

 

Illetve egyúttal tervezd meg a következő napod, hogy este az ágyban ne a teendőiden rágódj, hanem felkészülten vághass neki az új napnak.

Azt hiszem nem árulok zsákba macskát, az ALPEN-módszer eléggé összetett, nagyfokú figyelmet, nyugalmat igényel, ezért célszerű tényleg akkor végig menni a lépéseken, amikor még nyugodt a környezeted, reggel vagy este.

Bár már korábban volt szó más híres és sikeres ember életszervezési módszeréről, mint Warren Buffet dollármilliomos célkitűzési módszere  vagy David Dwight Eisenhower amerikai elnök priorizálási technikája. De kevesen ismerik Walt Disney stratégiáját, ami a kreativitást hivatott elősegíteni.

 

Walt Disney kreatív stratégiája

 

Walt tehetséges volt a kreatív ötletek felfedezésében és valóságba konvertálásukban. Egy közeli munkatársa elmondása alapján: „Valójában három különböző Walt volt: az álmodozó, a realista és a kritikus. Soha nem lehetett tudni, melyik jön a megbeszélésre.”

 

A Walt Disney módszer 1994-ben az NLP szakértője, Robert Dilts emelte ki és modellezte. A technikát úgy definiálta, mint a Disney módszerét álmainak valóra váltására. Ebben a módszerben az ember vagy embercsoport egy speciális gondolkodási folyamatot alkalmaz, amely párhuzamos gondolkodást épít fel, felhasználható ötletek generálására, értékelésére, kritikájára és a problémák megoldására használják.

 

Bár a módszert Walt Disney nem fejlesztette ki teljesen, mégis áthidalja a képzelet és a valóság közötti szakadékot. A kreatív folyamat felszabadítja az elme azon képességét, hogy álmodjon, és váratlan ötleteket és megoldásokat alakítson ki a létező problémákra. Ezek a megoldások azonban valószínűleg nem alkalmazhatók a valóságban, és nem is alkalmazhatók stratégiai tervként. Ezért, Disney kreatív stratégiai módszerének előnye az egyensúly megteremtése az álom és a valóság között, az életképes ötlet megtervezése annak megteremtése érdekében. Ez a módszer akkor hasznos, ha elakadtál a célkitűzés vagy a megvalósítás során, és nem tudsz tovább menni, elbizonytalanodsz abban is, hogy tényleg ezt akarod-e.

 

„Walt Disney azon képessége, hogy innovatív kreativitását összekapcsolja a sikeres üzleti stratégiával és a népszerű felhívásokkal, minden bizonnyal géniusz a szórakoztatás területén. Bizonyos értelemben a Disney által választott kifejezőeszköz, az animációs film az összes zseni alapvető folyamatát jellemzi: az a képesség, hogy megragadjon valamit, ami csak a képzeletben létezik, és fizikai létezésbe kovácsolja azt, amely pozitívan módon befolyásolja mások élményeit.”

Disney kreatív stratégiájának szintjei

Ez a módszer három fő szakaszon alapszik: az álmodózó, a realista és a kritikus. Minden egyes szakasz egy-egy adott gondolkodásmódot képvisel, ezeket pedig az alábbiak szerint kell alkalmazni.

 

Az Álmodozó

Általában minden kreatív ötlet egy szenvedély és lelkesedés egy álommal kezdődik. Rendszeres találkozóknál ezt az álmodozó stílust a valóság állítja le és nincs lehetősége tovább folytatni az ábrándozást, inkább lemond a megvalósításról. Hiszen környezetében lévő társai részletekbe menően megvitatják, miért nem reális az álma és hol bukik el, teljesen szétszedik.

A Disney kreatív stratégiában az első szakasz lehetővé teszi számodra, hogy korlátok és kritika nélkül végig gondold és részletezve leírd az álmaid. Ez elősegíti a kreatív ötletek részletes felépítését. Ezeknek az ötleteknek egy része életképes, mások nem. Az életképes kreatív koncepciók meghatározása később a második és harmadik gondolkodási stílus eredményeként jön létre.

Az Állmodozó szinten olyan kérdéseket tegyél fel magadnak, amelyek segítik az ötletek leírását:

• Mit akarok?
• Mi a megoldás?
• Hogyan tudom elképzelni a megoldást?
• Mi a haszna, ha ezt a megoldást választom?

 

A Realista

Most logikusabb tervezési stílusban kell gondolkodni. Ebben a szakaszban úgy kell tenni, mintha az álom 100%-ban megvalósítható lenne és meg kell tervezni a megvalósítás lépéseit. A tervek célja, hogy a képzeletbeli ötleteket irányítható cselekvési tervre alakítsák át. Ebben a szakaszban az összes gondolatnak konstruktívnak kell lennie és a cél, hogy a terv valódi lépést képezzék.

Ezen a szinten a következő kérdésekre kell választ adnod:

• Hogyan alkalmazható ez a valóságban?
• Mi a cselekvési terv az ötlet alkalmazására?
• Hogyan fejleszthető tovább ez az ötlet?

A Kritikus

Miután kidolgoztál egy cselekvési tervet az ötlet valósággá történő átalakítására, a kritikus gondolkodásmód segít felfedezni az ötlet alkalmazásának akadályait és azok leküzdésének módját. Ezen a szinten a konstruktív kritikát kell megfogalmazni az ötletre vonatkozóan, a cél hogy megtaláld a gyenge pontjait annak érdekében, hogy megtaláld a végső megoldást. Ebben a szakaszban az alábbi kérdéseket tedd fel magadnak:

 

• Mi lehet a baj az ötlettel?
• Mi az, ami hiányzik?
• Miért nem tudom alkalmazni?
• Melyek a terv gyengeségei?

 

Összegzés

A Walt Disney módszer,  kreatív stratégia fenti három fő szakaszának eredményeként egy szilárd kreatív ötletet hozol létre akciótervvel annak alkalmazására. Az első szakasz a kreatív szempontra, valamint a kreatív ötletek és megoldások megosztására összpontosított. A második szakasz a valóságra és az ötlet cselekvési tervre alakításán fókuszált, végül a harmadik szakasz célja az ötlet gyengeségeinek azonosítása és a végleges tervben való leküzdése.

Az eredményes tanulásról lesz szó ebben a bejegyzéseben, megosztok veletek néhány rövid, de annál hasznosabb tippet ami a tanulást illeti. Ezek azok a szokások, amelyek végig segítettek az egyetemen eltöltött öt évem alatt.

1. Készíts napi teendő listát és határozd meg azt az idő intervallumot,  amikor tanulsz

Bontsd fel kisebb egységekre a tananyagot (órai jegyzet, kötelező irodalom, gyakorlati feladatok), mert ha nem látod pontosan, hogy mi vár rád, akkor hajlamosabb lehetsz sokkal többnek gondolni mint amennyi valójában, könnyen túlterheltnek érezheted magad, ez pedig a koncentrációt is rombolja… Mindez pedig oda vezet, hogy végül semmit nem csinálunk meg.

2. Légy reális

Az eredményes tanulás alapköve az, hogy megfelelően lődd be a tanulási mennyiségeket. Ami a tervezést illeti ne adj magadnak túl sok tennivalót, gondold végig, hogy tényleg belefér-e a napodba. Legyél tisztában a korlátaiddal, számolj velük így nem fogsz stresszelni azon, hogy nem csináltad meg feladataidat, amelyeket egyébként is lehetetlenség lett volna. Sikert tervezünk, nem 5 éves tervet kell teljesíteni egy nap alatt. Persze az sem reális ha napi 2 órát szánsz a 4 nap múlva esedékes vizsgádra és van rá 1000 oldal. Erőltesd meg magad, de nem kell beleőrülni a tanulásba.

3. Megfelelő tanulási terv

A tanulási terv elkészítéséről már írtam korábban, ezért itt csak a fő pontokat emelném ki. Mindig rendelj időkorlátot a tanulás mellé pl. 10:00-12:00 tanulás, 12:00-12:30 szünet majd 12:30-14:30 tanulás. Tervezd be az ismétlést is, ettől még eredményesebb a tanulás.

Számomra ez azért segítség mert nehezebben csúszom el, a szüneteim sem nyúlnak el túl hosszúra és amint le tudom az aznapra beosztott tanulnivalót, vár a szabadság!  

Szánj rá néhány percet, hogy megcsináld, leírd azt a tanulási tervet, ami illik hozzád és segít téged, erre legalkalmasabb a naptárad, amit egyébként is gyakran használsz.

4. Vizsgaszituáció gyakorlása

Csinálj feladatlapokat időre, ahogyan a vizsgán, ez ad egy kis ismeretet ezáltal pedig magabiztosságot. Az idő mérését tényleg vedd komolyan, állíts be a telefonodon időzítőt, hogy tényleg komolyan vedd a feladatot.

5. Eredményes tanulás legnagyobb titka

Tarts rendszeresen, aktív szüneteket! Ha nem tartasz szüneteket nem tudsz koncentrálni, nem úgy megy ahogy kéne, máris stresszes leszel attól, hogy nem tudsz haladni. Vagy pedig a végtelenségig elhúzódik a tanulás, eredménytelenül.

Nagyon fontos, hogy ahhoz, hogy tényleg eredményes tanulás legyen a végeredmény, közben tarts szüneteket, de ne csak a telefont nyomkodd, hanem állj fel az asztalodtól. Egyél valami egészséges nasit, szívj friss levegőt és máris több energiád lesz!

Sok sikert a vizsgákhoz és kitartást!

“Ma reggel befejeztem Corinne Sweet Mindfulness című könyvét. Már korábban is olvastam a mindfulness, azaz tudatos jelenlét alkalmazásáról a stressz kezelésére, azonban mindig félresörpörtem mert valahogyan nem hatott meg, a 2019-es állásbörzén kezembe akadt ez a könyv, és a téma ellenére azt éreztem egyszerűen el kell vinnem. Valahogyan a szó sem állt össze bennem kerek egésszé, mindfulness, mint éberség, vagy mindful azaz figyelmes és akkor mindfulness mint figyelmesség? Na és mire legyek figyelmes vagy éber, ha éppen az adott stresszes helyzetben legszívesebben futva menekülnék, de nem lehet….

 

Mi is a mindfulness?

 

“A (mindfulness) tudatos jelenlét az emberi tudat azon állapota, amelyben az ember – jellemzően – elfogadó tudatossággal fordul a megélt élmények folyamatos áradata felé, és élénk figyelemmel követi azokat. A tudatos jelenlét állapotában az ember intenzívebb kapcsolatot alakít ki a jelen pillanattal, és képes tisztábban átlátni azt, hogy a gondolatok és az érzelmek hogyan hatnak az egészségi állapotára és életminőségére.”
David S. Black

 

Mivel a stresszkezelésre adott általános receptek nem minden helyzet alkalmazhatók mint a sport, meditálás, relaxáció valljuk be nem minden élethelyzetben alkalmazhatók. Ha én munka után hulla fáradtan várok a boltban a sor végén nem ülhetek le a kosaram mellé meditálni egy kicsit, míg sorra kerülök, de nem kezdhetek el helyben futni sem, magas térdemeléssel, vagyis elkezdhetek, csak furán jönne ki, ahogyan a munkahelyünkön is ha lehajtanánk a fejünket az asztalra 10 perc szundikálás erejéig.

 

Mindfulness gyakorlatok

Pont ezért összeszedtem a könyv alapján a számomra leghasznosabb mindfulness technikákat – amiket jó eséllyel eszembe is jut alkalmazni, hátha nektek is.

 

Idézz fel három dolgot, amit szeretsz magadban.

• Ha kihívás előtt állsz
• Zavarba ejtő helyzetben találod magad
• Egyszerűen azt érzed nem leszel elég

 

Bárhol is legyél keress valami apróságot, amiért hálás lehetsz.

• Legyen az egy mosoly, egy szép fa egy kedves autóvezető.

 

Mélyen lélegezz.

• Belégzéskor, szívd be vele együtt a pozitívumokat, az egészséget.
• Kilégzéskor, fújd ki a negatívumokat és szomorúságot, a fájdalmat.

 

Legyél őszinte magaddal, azt válaszd, ami neked jó!

• Merj nemet mondani.
• Nem kell hazafelé együtt utazni a kollégáddal, ha most nem szeretnél.
• Nem kell mindig vidámnak lenni, az is rendben van ha semmi sincs rendben.

 

Barátkozz meg az érzéseiddel, ne menekülj előlük.

• Adj időt magadnak a gyászra a szomorúságra és éld meg a mindennapi örömöket is!

 

Éld napról-napra az életed.

• Adj magadnak időt a pihenésre (minőségi pihenésre).
• Fedezd fel a szépséget az egyszerű dolgokban.
• Teljes figyelemmel csináld, amit éppen csinálsz.

 

“A tudatos jelenlét nem egy merev “ki akarok zárni mindent” típusú érzés… a tudatos jelenlét azt jelenti, hogy az ember annyira belemerül egy adott tevékenységbe, hogy az valódi énjének kifejezésévé válik.”
Robert Allen

 

Személyes tapasztalok

Sokkal jobban élvezem az ebédet, ha nincs közben telefonozás és mintha jobban is laknék.

Régen nagyon sokat néztem az elsuhanó tájat miközben vonatoztam, a napokban megint rácsodálkoztam milyen szép is a tavasz.

Rájöttem miért imádok mosogatni

Írd meg, te milyen stresszkezelési módszereket alkalmazol, amitől tényleg jobb lesz a helyzet. A stresszkezeléshez pedig számomra szorosan kapcsolódik a hatékonyság, hiszen minél hatékonyabbak vagyunk a munkánk során, annál inkább csökken a stresszhelyzetek kialakulása (legalábbis igyekszünk elkerülni őket).

Teljes szívemmel ajánlom Corinne Sweet Mindfulness könyvét, szellős, könnyen olvasható és annál többet segít!

Régen nem írtam már blogcikket, hiszen most egy időre leállt a blog, na meg én is. Tavaly december óta nem nagyon jártam erre újra nekiszaladtam a nyelvvizsgának lett egy kis háztartásunk és persze egy főállás. Valahogy úgy alakult, hogy újra nagy segítségem lett a filofax.

Milyen tervezőt használtam?

Mivelhogy, befejeztem a bullet journalt és nem akartam a filofax-szal sem bajlódni, vettem tavaly év végén egy napi beosztású határidőnaplót. Szépen vezettem benne az étkezéseket mivel gluténérzékeny vagyok, sőt esténként írtam három dolgot, hogy miért vagyok hálás. Emellett egy teendőlista is helyett kapott de egy brainstormingra már nem sikerült helyet szorítani.

Aztán egyszer csak jöttek a hullámok, elmaradtak az esti zumbázások… aztán pedig vagy főzés vagy takarítás vagy munka vagy esküvőszervezés feladatai nőttek. Vagy a salátából kimaradt az öntet meg a sajt, a kutyuli nem kapta meg a gyógyszert.

Persze voltak komolyabb gondok is, megcsúsztam a franciatanulással, túlóráztam, és egyre többször volt rendszertelen az étkezés

A füzeteim eltűntek, külön a munkahelyi, az esküvőszervezős és a blogos, de időnként a határidőnaplómat se tudtam hova kevertem. Majd eszembe jutott a filofax de el is vetettem az ötletet mivel úgy éreztem macerás lesz átköltözni.

Felismerések

Rá kellett ismernem, hogy ha külön füzeteim lesznek a projekteknek, az annyira nem nyerő felállás. Ekkor vettem először elő a filofax-ot és csak a porjekteket tettem át bele, de abból mindet, esküvő, franciatanulás, munka.

A napi beosztású tervező sem mindig működött tökéletesen így egyszer csak került egy órarendszerű tervező beragasztva a kis naplómba, majd egy szebb változatban átkerült a filofax-ba. Valahogy kellett egy kis rendszerességet vinni a mindennapokba, lett így főzös nap, zumbás nap, barátnős nap na meg persze takarítós nap. Így végre nem éreztem azt, hogy semmire nem jut időm mindig van valami, amit meg kell csinálni. Tudtam, hogy minden teendő be van osztva semmi nem lesz elfelejtve. Bár tényleg mindig van mit csinálni, mégsem érzem azt, hogy most mindent azonnal kell.

Folyamatban a megoldás és az új filofax rendszerem

 

Ami pedig a legjobb az egészben így, hogy minden meg van tervezve már nem kell töprengenem, hogy aznap a hatezer dologból melyik háromezer dolgot csináljam meg. feleannyira vagyok stresszes, sőt olyan dolgokra is lett időm, amit nem is terveztem be. Egy kis extra testápolás, olvasás vagy akár egy meglepi vacsi belefért.

A következő bejegyzések erről fognak szólni, megmutatom részletesen milyen változások jöttek és hogyan tudok megbirkózni a mindennapos hadsereggel.